A masszázs több ezer éve ismert és kedvelt terápiás módszer, különösen a görög-római és a távol-keleti kultúrákban használták sokféle betegség, probléma kezelésére, illetve megelőzésére, de akár egyszerűen egy kellemes időtöltésként is.

A masszázs lényege a bőrre, annak receptoraira, érzékelőire gyakorolt hatás. Ezek továbbítják az érintés, a különböző intenzitású nyomás, a dörzsölés és a masszőr kezének melege okozta hő ingerét az agyba.

A fogások a lágy simítástól, a felületes vagy mélyebb dörzsölésen, a rezegtetésen, az ütögetésen át az erőteljesebb, mélyebbre ható gyúrásig váltakozhatnak. A masszőr ezt az öt alapfogást meghatározott sorrendben és erősséggel kombinálja.

A masszírozás serkenti a kezelt területeken a vér- és nyirokkeringést. A hajszálerek oxigénnel és tápanyagokban gazdag vérrel telítődnek, így helyi vérbőség alakul ki, több tápanyagot kap a bőr alatti kötőszövet és az izomzat, illetve a szövetekből a káros anyagcsere-termékek, salakanyagok elszállítása is felgyorsul. A vérnyomás csökken, a szívverés normalizálódik, a szervezet védelmi rendszere, ellenálló-képessége erősödik. Az izmok ellazulnak, az esetleges kóros izomfeszülés, merevség, fájdalom enyhül. A masszázs hatékony stresszoldó, és hozzájárulhat az alvásproblémák rendezéséhez is.

A masszázs a testedzéshez hasonlóan javítja az anyagcserét, nemcsak a lágyrészekben, hanem a csontokban is, így erősíti a csontszövetet is, lassíthatja a csontritkulás folyamatát. Ezért a masszázs azoknak is jó szolgálatot tehet, akik életkoruk, betegségük miatt nem képesek rendszeres, intenzív testmozgásra.